asikerutjain

A Péntek 13

2018. július 12. - PeniValdes

Aznap ahogy egyébként is szoktam a nappaliban várakoztam. A kanapén ültem ami világosszínű volt, tudjátok amire a reklámokban mindig ráöntik a vörösbort vagy a tokányt, majd valami csodaszerrel olyan lesz mint újkorában....én nem kockáztattam volna meg semmi öntést. Tehát ott ültem és vártam az emberem. És közben szólt az óra tik-tak,és akkor megjött egy szatyorral a kezébe. Éles elmém rögtön látta hogy itt valami rejtély húzodik, mert amikor elment még szatyor nélkül volt,és biztos nem vásárolt be mert az tegnap történt.

-Hoztam neked meglepetést-kezdte és leült mellém. Én nem lepődtem meg, mert időnként mindig hozott valamit, mint valami húsvéti nyúl.. karkötőt, grillcsirkét, fehérneműt...Így érdeklődve de nem eltúlozva néztem rá. Akkor belenyúlt a szatyrába és elővett..egy jelmezt.

-Íme a mai ajándékom- és kiterítette a kanapéra a nővérruhát és várakozva és izgatottan nézett..

-Akkor én ezt most vegyem fel-néztem rá szememben kíváncsian de idegenkedve...

-Aha..Meg kéne vizsgálnod és már tolta is le a nadrágját és feküdt a kanapéra..

És most elviszlek vacsorázni-mondta egy szombat este mikor éppen a tévét bámultam, miközben ő a szőnyegen hevert és engem is próbált rávenni kézmozdulatokkal hogy feküdjek mellé. Mindenesetre felálltam és felvettem a drága de kevés anyagaból álló ruhám mire azt mondta hogy öltözzek át, mert így sosem jutunk el az étterembe..bevallom nem értettem de átöltöztem elvégre az ő pénzét fogjuk költeni. Leültünk az asztalhoz és választottunk én zöldséges derelyét, aminek nem ez volt a neve de igazából ez volt, Ő meg kiválasztott egy féldisznót és azt ette, majd amikor a felénél járt bepróbálkozott értsd a lábával elkezdett nyúlkálni..és szemét a malacról az én vállamra helyezte..És én akkor villám letettem, ittam egy kortyot,majd ennyit mondtam..

-ha nem hagyod abba akkor belédvágom ezt a villát-és erre Ő elmosolyodott,és azt felelte hogy Rólam bármit el tud képzelni.

Aztán együtt elmentünk a mosdóba

Történetem

Felültem az ágyban és nekidöltem a falnak, megint házasságot törtem a zöldszeművel, és bevallom  élveztem..élveztem a figyelmét, élveztem ahogy lebegtünk valami meghatározhatatlanba és élveztem minden mocskát...az összegyűrt lepedőt, a hangokat a látványt...és nem bántam semmit,mert nem volt mit. Akkor már egy hónapja csináltuk..szinte mindennap...aztán csak feküdtünk egymás mellett,és a nap glóriát rajzolt köré és kint szóltak a madarak. Igazi volt minden...akkor felálltam magamra tekertem a plédet és kimentem az erkélyre és belebámultam a csillagokba...aztán hazamentünk..ültem a buszon a fehér blúzomba és azon tűnődtem hogy vajon ez e az igaz szerelem...a legnagyobb.. ami lehet nem lesz örök de mégis..szerettem a kezét..amin akkor sosem volt ott a gyűrű, szerettem mert volt benne valami puhaság..és szerettem mert úgy ért hozzám hogy az jó  volt..a legjobb...volt hogy felhívtam este..éjjel írtunk egymásnak..vettem a kedvéért piros csipkés szetett..képet küldtem róla mikor dolgozott és vihogtam amikor visszaírt....elragadónak látott és én kibontottam a hajam megnyaltam a szám szélét és övé lettem..sokszor..aztán hazamentem és egyedül hevertem le aludni. aztán másnap mikor a legkomolyabban voltam, akkor telefonált hogy reggel is rámgondolt..úgy....és újraindult minden.

A történetem

A padlón ültem mezítláb és olvastam.....vagyis valójában a tányérokat mosogattam el amiket otthagyott mielőtt elszáguldott volna a munkahelyére. Néha utáltam ahogyan vezetett,ahogy az orrára tolta a trendin divatos napszemüveget,és ahogy közben játszotta az agyát, bár azt szinte mindig,hogy aztán elővegye a kismacskás nézést...vagy hátulról átkaroljon végigtaperoljon.....vagy elővegye a főzési tudományát ami a bolognainál megállt,és várja a...igen azt várja. és akkor eszembe jutott hogy a családos ember vagyok..hogy ő sosem csinált ilyet. ő csak megváltozott, mert amikor megjött akkor komoly volt, vasalt inggel, hogy aztán pár perc múlva már összegyürjön mindent...bár a gyűrésben az újdonsült is ott volt...sőt ki sem vasalta csak fellógatta....hogy odafeküdjön mellém,és utána néztük a plafont..én gondolkodtam a jövőn..ő szerintem a pókot nézte...hogy aztán összevesszünk egyre gyakrabban....lángolás volt, elégett minden. aztán újrakezdtük az egészet.

Igazából nem tudtam miért kedveltem...a házasférfinál tudtam...hisz ő az ideálom  volt a zöld szemeivel a világosbarna hajával meg azzal a mosollyal amivel bármit ellehet adni...és akkor jön ez a szertelen mindent széthányó és én elvesztem a maradék józanságom.....aztán elpakoltam a tányérokat és vártam rá,és befutott ledobta a felsőjét átugrotta a kanapét és szétszedtük a katalóguslakást és így lett reggel

A történetem-semmitmondó kis kalandok

Rá kellett jönnünk hogy minden vonzalmunk ellenére a kettőnk kapcsolata halálra van ítélve mert valahol mélyen mégsem illünk igazán egymáshoz és ezen nem segít az sem hogy gyakran sikáljuk fényesre a konyhapultot....úgyhogy ott álltam újra egyedül..persze nem sokáig hisz nő voltam és fiatal, és akadt jelentkező, akikkel elmentem ide és oda is,és hallgattam őket itt is és ott is,és közben lemondtam már arról,hogy lesz egyszer egy párom...és akkor találkoztam a herceggel...nem mintha valaha is hittem volna a mesékben és a benne lévő hercegben,de amikor megláttam rögtön az volt azelső gondolatom,hogy hát ez tisztára olyan mint egy Disney herceg..vagy Enrique Islesias kék szemmel...roppant szép ember volt és szerintem ma is az. úgyhogy kibontottam a hajam megráztam hátradobtam majd elsétáltam előtte..négyszer..mire megszólított..és akkor megtaláltam azt akivel örökkön-örökké...jobb ember lettem....és mire magamhoz tértem már a sötét éjszakában ültünk egymás mellett és huhogtak a baglyok....vagy amikor a szivárvány alatt megfogta a combom..na az is romantikus volt..vagy amikor együtt slagoztunk....de a legszebb mégiscsak az volt amikor együtt aludtunk.....vagyis a végén aludtunk mert előtte filmeztünk az ágyban. és én leöntöttem levessel a lepedőt, mert annyira csikizett..és akkor jöttem rá,hogy végre megvan

A történetem valahonnan

Azután voltak olyan reggelek amikor vele..vagyis inkább nála ébredtem..mert mikor én kinyitottam csipától ragadós szemem, ő már rég a telefonját vagy a gépét macerálta...persze meztelen....és ilyenkor minden próbálkozásra süket volt...

ne haragudj drágám de dolgoznom kell..merült bele a munkájába

egyébként te mivel is foglalkozol-húzodtam közelebb..

erre letette munkáját felvette az énnagyonfontosembervagyok arckifejezést és elmagyarázta kiemelve önön fontosságát..és én áhitatosan hallgattam amitől viszont zavarba jött és becsukta a szemét.....aztán rámnézett,és mondta hogy teljesen ki van tőlem..hogy az őrületbe kergetem..mire én mégjobban húzni kezdtem az agyát....és végül az ölembe hajtotta a fejét..meg hasonlók...csak aztán megjelentek az első repedések az álomban amik végül porrá zúztak mindent...és fájdalmas volt rájönni hogy hiába érezzük a másikat őrülten vonzónak...vagyis akkor úgy hittem én vagyok az aki jobban érez..hogy aztán rájöjjek hogy ez a külsejére oly hiú fickó elviselte minden daccom, nyávogásom...egyébként őrülten hiú volt...főleg a felsőtestére amit gondterhelt arccal nézett aztán vigyorgott magára majd oldalról is megcsinálta ugyanezt,és módszeresen vágta le a legkisebb zsírt is a húsról,de a palacsintát sok nutellával ette...aztán vége lett az egésznek

A történetem---találkozás a Nagyővel..az elsővel

tehát ott álltam,vagyis hevertem a strandon férfi nélkül, de legalább a bícsbádim megvolt,nem mintha bármikor elveszett volna..úgyhogy lángosoztam, meg fesztiváloztam...így ment el a nyár, az aratás..

és eljött az ősz, és lehullottak a levelek, és a madarak azt csinálták amit szoktak,és akkort november végén...akkor találkoztam Ővele egy kávé mellett..na jó én forrócsokiztam,és lenyaltam a kanalat,ami eddig bejött..ő kávézott hosszan elnyujtva,aztán rámnézett a hirtelenbarna szemeivel és elnevette magát, és erre megjelentek azok az átkozott gödröcskék az arcán meg apró ráncok aztán beletúrt a hajába,amit később lenyírt,hogy én nem tudjam piszkálni,aztán közölte,hogy ő manager,mire én szívemhez kapva elaléltam..na jó nem..megvontam a vállam..és beleszerettem..aztán haragudtam rá..utáltam..hogy aztán megint..igazából olyan volt mint egy vihar amit egyszerre félsz és imádsz. és mikor mondta hogy jó akkor ma este összedob nekem valamit, és elkezdte a zöldségeket pucolni félmeztelen és én nézhettem akkor volt a legjobb. Vagy amikor elmentünk együtt fürödni....és futkároztunk a homokban aztán pancsoltunk. Olyan volt mint az örökkévalóság..a lebegés egy nagy fagyiban...és akkor kijelenti hogy szeretne rólam képeket csinálni..természetesen aktfotókat..és majd ő is meztelen lesz..és én akkor azt gondoltam,hogy ez is csak a te fejedből pattanhat ki.

 

A történetem a végén

Egy idő után persze kezdett elegem lenni a parkokban történő és a szobákban végződő találkákból aminek a végén sosem volt közös plafonnézéses tervezgetés a jövőbeli gyermekeink nevéről és óvodai jeléről,és ez nehéz volt mert szilárd meggyőződésem volt,hogy kifejezetten szép gyermekeink születnének...nem voltak nagy beszélgetések..ám akkor délután nem engedtem...

-Egyébként miért engem választottál?-kérdeztem

-Hát mert tetszel és szép vagy...és és ennyi-felelte

-Oké ezt gondoltam.....néztem rá-de mégis mim tetszik a legjobban

-Hááát a hajad..a hullámok, tök jó csavargatni...aztán az orrod...meg persze a szemed...ja és a szád..azt imádom a legjobban...

ha jól meggondolom ez volt a legmélyebb beszélgetésünk...és én kezdtem többre vágyni..valódi randikra..olyanokra amikor kávézóba megyünk, színházba,és ahol nem kell senkivel sem osztozni a férfin.....és így egy szép napon nem mentem el vele..persze nehéz volt mert akkor úgy gondoltam hogy nála szebbet úgysem találok az életben..aztán rájöttem hogy ez hülyeség..

A történetem a kezdetektől

Persze ahhoz hogy eljussak a mosdóig,és a tükröt fogdosva elélvezzek hosszú út vezetett..na jó nem, elég rövid út vezetett és én azon a rövidke úton végigszáguldottam nem törődve a szilánkokkal..Ha jól megnézem és innen ennyi, 4 év távlatából könnyen nézem kettönk kapcsolatából mindig is hiányzott a romantika, sosem voltak ígéretek, meg az hogy együtt elszökjünk...a szökést 12 évesen hagytam abba,és azóta sem éreztem rá késztetést. ..De menjünk az elejére, a legelejére. Március volt ami a Németh bácsi kedvenc hónapja...rögtön a június után..Igazából átlagos hónap volt, néha esett,néha sütött,és én papírzacskóból ettem a krumplit,meg lógattam a lábam és persze néha randiztam...de csak úgy ahogy 23 évesen szokás, tehát semmi extra. És akkor csapott bele a villám....amikor rám írt,hogy szia éppen nézegettem amikor megláttalak és elállt a lélegzetem annyira elragadó vagy...az első gondolatom az volt,hogy visszaírom, hogy naná..hogy elragadó vagyok....de mégsem ezt írtam hanem hogy köszi és azt hogy te is jól nézel ki...nem hazudtam,tényleg jól nézett ki valahogy az átlagos és a szépfiú között tanyázott,és nézett bele a kamerába pólóban és nyakkendőben egyaránt...így kezdtük el és írtunk egymásnak, elég hamar kiterítette a lapjait, hogy házas de kevés otthon amit kap,pedig ő tele van energiával,és napi szinten bírná..és találkozni akar velem..a parkban..hát hol máshol....és én persze elmentem, talán a sárga magasnyakú ingem volt rajtam ami cserébe viszont elég szűk volt és egy farmer meg franciafonat..és ott várt rám a padnál és hamar a lényegre tért..Tehát mondom nem volt ott semmi romantika de ha ránéztem akkor szerelmes voltam belé...mindennap találkoztunk kivéve hétvégén mert ugye az a családé..de egyébként elrejtőztünk vagy nem rejtőztünk el és volt egymásra fél,másfél óránk aztán bámultuk vagyis én bámultam a plafont amig ő kiment az erkélyre elszívni....sosem mentem utána

A történetem elsőre

Akkor kimásztam az ágyból és kimentem a mosdóba, abba a mosdóba ami nem az enyém volt, abba a mosdóba ami egy családé volt, és aminek az egyik tagja abban az ágyban hever ahonnan kétperce szálltam ki. Igazából szokatlan volt hogy mentem ki előbb, mert eddig ő volt az aki utána kiment az erkélyre és nézett maga elé vagy elszívott egy szálat. Ilyenkor már nem volt mit mondanunk egymásnak....Ott álltam tehát a tükör előtt összekócolva, meztelen, szeplősen, anyajegyekkel, mezítláb...íme a csábító, a házasságromboló. Vajon a buszon amikor reggel sietek be...vajon ott sejti bárki is,hogy délután egy 34 éves világosbarna hajú zöldes szemű házasemberrel csinálom..titkos helyeken, motelekben, panziókban, kocsiban,és most a lakásán? Vajon..? Akkor már egy hónapja tartott, egy hónap...néztem magam a tükörben....fülembe csengtek a szavai...remélem nem zavar,hogy családom van...és engem nem zavart,vagyis igazán bele sem gondoltam,csak a szép szemeket láttam...és belegabalyodtam ebbe az egészbe...akkor kijött utánam, hátulról átkarolt,és elkezdett suttogni a fülembe és nekidöntött a mosdónak és miközben a tenyeremmel összefogdostam a kibaszott tükröt.....és utána hazagyalogoltam

irodában

Szerda volt, odakint nagy cseppekben esett az eső végigfolyva az ablakon amin átnézve átlátttam a szemközti áz nappalijába,ahol egy idős házaspár élt. nagyot kortyoltam a teámból,és kezembe vettem a sült csirkét,és elmerültem volna az ízek kavalkádjában mikor beviharzott mögém állt és rákezdte, gyere mutatni akarok valami nagyon fontosat, egy igazán nagyon nagyon fontosat, valójában ez most fontos, gyere. Az esőcseppek továbbra is csorogtak,és én otthagytam az ebédem, miközben morogva siettem utána.

_Remélem nem zavartalak meg?-nyitott be , hátra sem nézve.

-Megráztam a fejem, hogy nem,de hogy elvégre én mindig ráérek, nincs is más dolgom, mint futni a zsarnok után aki mindig otthagyja az asztalán az üres kávéspapírpohárt, aki azt hiszi hogy ő itt a főnök, és akibe titkon szerelmes a részleg nőcsapata, elvégre ki tudna ellenállni ezeknek a bociszemeknek?....és ennek a behízelgő hangnak?  Hát persze hogy senki...

na jó én kivétel vagyok, hiszen lelkem és testem az Övé, azé aki m,inden reggel tojást főz, aztán zenét hallgatva kézen áll.