Tomiéknál balhé volt..Nagy balhé. Laura átküldte a gyerekeket a nagymamához,aztán a férjének támadt,és elsírta,hogy ő ezt nem érdemelte,hogy ő mindig is szerette,mire Tomi visszavágott,hogy a fenét szerette,csak imponált neki,hogy egy hozzá hasonló jópasi vette el,és nem az uncsi Laci,aki ugyan…

marha hideg volt, az amikor lefagy mindened ami kiáll belőled..fel kellett vennem a spenótzöld sapkám,és rendelnem kellett grillcsirkét,amit a szőnyegen kajáltam be..a szönyeg kék és lila..és közben szólt a Beyonce....múltkor meg amikor randiztam eg rendes fiúval,hát nem elkezdett bámulni egy menő…

Felriadtam,kimásztam az ágyamból, elmentem  a szekrényig. Levettem a tetejéről az adidast,és belepakoltam, a cuccaim, meg a krumplihámozóm..anélkül sehová sem megyek..aztán kimentem a vasútállomásra -Jó éjszakát,jegyet szeretnék Bivalyalsófalura. csak oda. jegypénztáros arcán bizonytalan rémület…

Ledobtam a ruháim..lassan vetkőztem a tükörnek..a földre hullott a blúzom, a ceruzaszoknyám,és a selyem fehérneműm...beleléptem a kádba,és elmerült testem..arcom eltűnt a hullámok között,és kezem végigcsúszott íveimen....aztán kiléptem a kádból,és bámultam magam a tükörbe, hajam csigákban tekergett…

Elmentem ővele a színházba a szekrény mélyéről előkapart bársonybetétes ruhámban. Tomi olyan volt mint egy mesebeli herceg. A világosbarna hajával, zöldes szemeivel,és ámulatba ejtően friss volt minden mozdulata.. -Szép a hajad-suttogta a fülembe..szerettem a hangját.. Előadás után haza…

Amikor még kislány voltam, szülői engedéllyel ellógtam az óvodából,akkor nagymamám palacsintát sütött..Hányat tudsz megenni? 10-et!-kacagtam,aztán futottam ki az udvarra.. Sz éjszakám volt..de mikor kinyitottam a szemem Tomit láttam aki az ágyam mellett állt.... -Sütök neked…

S akkor eljött az a nap,amikor újra 1 évvel lettem öregebb,és újabb ránc jelent meg a homlokomon. És fújt a szél, meg elrepültek a madarak....és újságból hajtogattam hajót, amit úsztattam a pocsolyákban.. -Beszélni szeretnék veled-szólt a Barni,és rámnézett melegbarna szemeivel..Én meg…