Megbeszéltük, hogy nála vacsorázunk. Közösen, kettesben, desszerttel. Ez lett volna az első alkalom. Ettünk már előtte is, de akkor voltak mások is. Most csak magunk leszünk. Ketten. Megadta a címét, egy cetlin hosszúra nyújtott betűkkel. A kabátzsebembe dugtam. Válogattam a ruháim. Nem volt egy göncöm sem. Melegítőben mégsem mehetek. Elmentem a ruhaüzletbe. Válogattam. Kisfekete, az kell. Találtam egyet. Félvállas. Megvettem. Vettem egy magassarkút is. Hajat mostam, kivasaltam, és felvettem. Cipő lábon. Buszra szálltam. Gyalogoltam. Ennek is fent kellett lakást vennie...Odaértem, és becsengettem. Vártam, beengedett. Meztelen volt. Teljesen. Álltam az ajtóban. Mosolygott. Érezd magad otthon. Levettem a cipőm. Tipikus férfilakás. Végigjártam. Asztalhoz ültünk. Behozta. Letette. Bolognai volt. Felöltözött. Ettünk. Lassan ettünk. Egy csepp lecseppent. Ujjammal felszedtem. Lenyaltam. Végeztünk. Őlébeültem. Átkarolt. Végigtaperolt. Én is. Kettesben voltunk. Senki más. Kigombolta, lehúzta. Félrelökte. Végigfektetett. Plafont néztem. Boldogok voltunk. Összegyürtük. Lefeküdtünk. Néztem utána. Elaludt. Telihold volt. Nem tudtam aludni. Felálltam, sétáltam. Ablakhoz mentem. Kinéztem. Árnyékot vetettem. Visszabújtam. Átkaroltam. Álmodtam. Felébredtem. Magához rántott. Elmerültem. Kiélveztünk. Reggeliztünk. Sajtot ettem tojással. Bepakolt. Elindította. Elbúcsúztam. Összefogdosott. Nem engedett. Elmentem. Visszamentem. Sálamért. Találkoztam egy családdal. Köszöntem. Hazamentem. Olvastam. Felhívtam. Hallgattam. Bekapcsoltam a mosógépet. Elraktam. Sétáltam. Beleestem. Hazaértem. Üzent nekem. Elpirultam. Néztem az eget. Holnapután újra vele. Ujjongtam. Végigrohantam. Öltözzek be. Készülni kezdtem. Holnapután.
