Amikor még kislány voltam, szülői engedéllyel ellógtam az óvodából,akkor nagymamám palacsintát sütött..Hányat tudsz megenni? 10-et!-kacagtam,aztán futottam ki az udvarra..

Sz éjszakám volt..de mikor kinyitottam a szemem Tomit láttam aki az ágyam mellett állt....

-Sütök neked palacsintát-mondta..

Feltérdeltem,és próbáltam megfogalmnazni magamban amit akartam..

_hát tudod a filmekben is palacsintát sütnek...

és valóban sütött palacsintát, közben meg arról hadovált,hogy ő ma szabad,és én is vegyek ki szabadnapot..de nem is kell,mert majd ő szól a Barninak..aki a haverja

-én meg azon tűnődtem,hogy a romokat ki fogja eltakarítani...

-ekkor már a konyhaasztalon ülve lógatta a lábait,és lekváros palacsintát evet,és a lekvár végig folyt a karján..

-Lenyalod???: vigyorgott..

-Tomi nekem dolgozni kell mennem, menj haza..

-most kidobsz-ó az a csodálkozva sértődős arc...olyan volt,mint egy kisfiú..

-hát gondolom nem fogsz elmosogatni, felmosni...

hát jó akkor megyek..de még találkozunk..

jó,jó gondoltam...menj csak

dolgoztam Barninál..ő újságot olvasott ebédidőben,és vmi zöldséget rágott..aztán rámnézett

-Tetszik a karkötő?

mennyire szelíd hangja van...mint egy felhőnek...

aztán odajött,és hozzámhajolt..beláttam a pólója alá...

-Hétvégén nálam ebédelnél?

-Hátszevasz Barnim!!!-éles hang, nagy csapás..Tomika megjött

Barni visszaáll normálisba, leül..

Tomika meg..

-Lenyúlhatom a csajszit?....

Barni bólint, és beletemetkezik az újságba...

-na gyere már...színházba megyünk...