Persze ahhoz hogy eljussak a mosdóig,és a tükröt fogdosva elélvezzek hosszú út vezetett..na jó nem, elég rövid út vezetett és én azon a rövidke úton végigszáguldottam nem törődve a szilánkokkal..Ha jól megnézem és innen ennyi, 4 év távlatából könnyen nézem kettönk kapcsolatából mindig is hiányzott a romantika, sosem voltak ígéretek, meg az hogy együtt elszökjünk...a szökést 12 évesen hagytam abba,és azóta sem éreztem rá késztetést. ..De menjünk az elejére, a legelejére. Március volt ami a Németh bácsi kedvenc hónapja...rögtön a június után..Igazából átlagos hónap volt, néha esett,néha sütött,és én papírzacskóból ettem a krumplit,meg lógattam a lábam és persze néha randiztam...de csak úgy ahogy 23 évesen szokás, tehát semmi extra. És akkor csapott bele a villám....amikor rám írt,hogy szia éppen nézegettem amikor megláttalak és elállt a lélegzetem annyira elragadó vagy...az első gondolatom az volt,hogy visszaírom, hogy naná..hogy elragadó vagyok....de mégsem ezt írtam hanem hogy köszi és azt hogy te is jól nézel ki...nem hazudtam,tényleg jól nézett ki valahogy az átlagos és a szépfiú között tanyázott,és nézett bele a kamerába pólóban és nyakkendőben egyaránt...így kezdtük el és írtunk egymásnak, elég hamar kiterítette a lapjait, hogy házas de kevés otthon amit kap,pedig ő tele van energiával,és napi szinten bírná..és találkozni akar velem..a parkban..hát hol máshol....és én persze elmentem, talán a sárga magasnyakú ingem volt rajtam ami cserébe viszont elég szűk volt és egy farmer meg franciafonat..és ott várt rám a padnál és hamar a lényegre tért..Tehát mondom nem volt ott semmi romantika de ha ránéztem akkor szerelmes voltam belé...mindennap találkoztunk kivéve hétvégén mert ugye az a családé..de egyébként elrejtőztünk vagy nem rejtőztünk el és volt egymásra fél,másfél óránk aztán bámultuk vagyis én bámultam a plafont amig ő kiment az erkélyre elszívni....sosem mentem utána