Az egész úgy indult,hogy felvettem egy reggel a sötét farmerem és a fehér pólóm,és elhatároztam,hogy most megmutatom Neki,hogy én nem tűröm el,hogy mindig mögém álljon, vagy hogy minden ebédnél a szendvicse mögül nézze ahogy ajkaim bekapják a húsgolyókat. vagy amikor az évzáró bulin, mikor vadul ráztam Beyonce-ra az ajtónak támaszkodott. Na ebből lett elegem,így mentem be az irodájába. 

Kopogtam...Kopogtam...Tessék-Istenem már megint ez a hang gondoltam. Ezt a hangot hallgatni nap hosszat...rémes.

Beléptem. Ott ült az asztalnál, az idegesító sötétszürke zakójában, ami alól kivillant világoslila inge. A haja ami valahol a szőke és a barna közt tanyázott szálanként volt a fejbőrére ragasztva. Ez tuti Technocol Rapiddal készült gondoltam..de hangosan annyit mondtam Üdv...

Erre felnézett a zöldes szemeivel. Elvigyorodott...

Hello...Tehetek érted valamit?

Nyeltem egyet,most kell ráborítanom az asztalt,most kell kemény nőnek lennem..most,de helyette visszakérdeztem.

Én tehetek valamit önért? Uram..

Akkor felállt..... 

Elém lépett,szinte éreztem az alapszagát, a tusfürdőparfüm és a nokedli szagát amit ebédnél evett..

Megnézhetnéd a díványom.....és beletúrt a hajába.

Ok megnézem-feleltem

Zöld volt a dívány és puha. 

Másnap már könnyebb munkát kaptam. Gondoltam egy díványnézés kellett csak hozzá. Annyit megért...