Minden a szokásos volt. Reggel-délelőtt-délután-este-éjjel körforgása. Ebédre pizza, vacsorára hamburger. Jövő hónaptól fogyókúrázom. azt hittem ez az életem.
Szeretem a kék színt, az ingje is kék. Kék,mint az ég,vagy a tó,vagy a pad. ha innen nézem balról,egész kedves arca van,olyan ártatlan,angyali...ezentúl mindig balról nézem.
-Hosszú hétvégét tervezek. Megérdemeljük a pihenést-arcán mosoly, kifejezetten bájos.
Bólintok, hétvége, továbbképzés, szállodák...
- vehetnél valamit,amiben tudsz aludni....
Aludni, valamiben...ember hiszen van pizsamám.
-Nézd,itt van egy kis pénz...
a kezembe nyomja a ropogóst
- tehát csak bátran...
feláll kimegy.
Megjártam a boltokat,végül kiválasztottam egy piros csipkés-t. A piros a siker színe.
-Nézd hová hoztalak! Tapintsd csak meg az ágyneműt.
Tapiztam hát szorgalmasan a párnákat, elvégre hátha...
-Tényleg elköltötted a pénzem?-a fotelben ült, enyhén széttett lábakkal.
Igen...
Na hadd nézzünk!-akár azt mondhatnád,hogy csapjunk a lovak közé.
Csipkébe burkolom magam. Belenézek a tükörbe. Sápadt vagyok. Mély lélegzet...Kilépek-belépek.
Széttett lábakkal ül,előrehajol.
-Egész helyes vagy-és vigyorog.
Ne öltözz át....
Aznap este nem öltöztem át
