Rá kellett jönnünk hogy minden vonzalmunk ellenére a kettőnk kapcsolata halálra van ítélve mert valahol mélyen mégsem illünk igazán egymáshoz és ezen nem segít az sem hogy gyakran sikáljuk fényesre a konyhapultot....úgyhogy ott álltam újra egyedül..persze nem sokáig hisz nő voltam és fiatal, és akadt jelentkező, akikkel elmentem ide és oda is,és hallgattam őket itt is és ott is,és közben lemondtam már arról,hogy lesz egyszer egy párom...és akkor találkoztam a herceggel...nem mintha valaha is hittem volna a mesékben és a benne lévő hercegben,de amikor megláttam rögtön az volt azelső gondolatom,hogy hát ez tisztára olyan mint egy Disney herceg..vagy Enrique Islesias kék szemmel...roppant szép ember volt és szerintem ma is az. úgyhogy kibontottam a hajam megráztam hátradobtam majd elsétáltam előtte..négyszer..mire megszólított..és akkor megtaláltam azt akivel örökkön-örökké...jobb ember lettem....és mire magamhoz tértem már a sötét éjszakában ültünk egymás mellett és huhogtak a baglyok....vagy amikor a szivárvány alatt megfogta a combom..na az is romantikus volt..vagy amikor együtt slagoztunk....de a legszebb mégiscsak az volt amikor együtt aludtunk.....vagyis a végén aludtunk mert előtte filmeztünk az ágyban. és én leöntöttem levessel a lepedőt, mert annyira csikizett..és akkor jöttem rá,hogy végre megvan