asikerutjain

asikerutjain

A történetem a kezdetektől

2018. június 14. - PeniValdes

Persze ahhoz hogy eljussak a mosdóig,és a tükröt fogdosva elélvezzek hosszú út vezetett..na jó nem, elég rövid út vezetett és én azon a rövidke úton végigszáguldottam nem törődve a szilánkokkal..Ha jól megnézem és innen ennyi, 4 év távlatából könnyen nézem kettönk kapcsolatából mindig is hiányzott a romantika, sosem voltak ígéretek, meg az hogy együtt elszökjünk...a szökést 12 évesen hagytam abba,és azóta sem éreztem rá késztetést. ..De menjünk az elejére, a legelejére. Március volt ami a Németh bácsi kedvenc hónapja...rögtön a június után..Igazából átlagos hónap volt, néha esett,néha sütött,és én papírzacskóból ettem a krumplit,meg lógattam a lábam és persze néha randiztam...de csak úgy ahogy 23 évesen szokás, tehát semmi extra. És akkor csapott bele a villám....amikor rám írt,hogy szia éppen nézegettem amikor megláttalak és elállt a lélegzetem annyira elragadó vagy...az első gondolatom az volt,hogy visszaírom, hogy naná..hogy elragadó vagyok....de mégsem ezt írtam hanem hogy köszi és azt hogy te is jól nézel ki...nem hazudtam,tényleg jól nézett ki valahogy az átlagos és a szépfiú között tanyázott,és nézett bele a kamerába pólóban és nyakkendőben egyaránt...így kezdtük el és írtunk egymásnak, elég hamar kiterítette a lapjait, hogy házas de kevés otthon amit kap,pedig ő tele van energiával,és napi szinten bírná..és találkozni akar velem..a parkban..hát hol máshol....és én persze elmentem, talán a sárga magasnyakú ingem volt rajtam ami cserébe viszont elég szűk volt és egy farmer meg franciafonat..és ott várt rám a padnál és hamar a lényegre tért..Tehát mondom nem volt ott semmi romantika de ha ránéztem akkor szerelmes voltam belé...mindennap találkoztunk kivéve hétvégén mert ugye az a családé..de egyébként elrejtőztünk vagy nem rejtőztünk el és volt egymásra fél,másfél óránk aztán bámultuk vagyis én bámultam a plafont amig ő kiment az erkélyre elszívni....sosem mentem utána

A történetem elsőre

Akkor kimásztam az ágyból és kimentem a mosdóba, abba a mosdóba ami nem az enyém volt, abba a mosdóba ami egy családé volt, és aminek az egyik tagja abban az ágyban hever ahonnan kétperce szálltam ki. Igazából szokatlan volt hogy mentem ki előbb, mert eddig ő volt az aki utána kiment az erkélyre és nézett maga elé vagy elszívott egy szálat. Ilyenkor már nem volt mit mondanunk egymásnak....Ott álltam tehát a tükör előtt összekócolva, meztelen, szeplősen, anyajegyekkel, mezítláb...íme a csábító, a házasságromboló. Vajon a buszon amikor reggel sietek be...vajon ott sejti bárki is,hogy délután egy 34 éves világosbarna hajú zöldes szemű házasemberrel csinálom..titkos helyeken, motelekben, panziókban, kocsiban,és most a lakásán? Vajon..? Akkor már egy hónapja tartott, egy hónap...néztem magam a tükörben....fülembe csengtek a szavai...remélem nem zavar,hogy családom van...és engem nem zavart,vagyis igazán bele sem gondoltam,csak a szép szemeket láttam...és belegabalyodtam ebbe az egészbe...akkor kijött utánam, hátulról átkarolt,és elkezdett suttogni a fülembe és nekidöntött a mosdónak és miközben a tenyeremmel összefogdostam a kibaszott tükröt.....és utána hazagyalogoltam

irodában

Szerda volt, odakint nagy cseppekben esett az eső végigfolyva az ablakon amin átnézve átlátttam a szemközti áz nappalijába,ahol egy idős házaspár élt. nagyot kortyoltam a teámból,és kezembe vettem a sült csirkét,és elmerültem volna az ízek kavalkádjában mikor beviharzott mögém állt és rákezdte, gyere mutatni akarok valami nagyon fontosat, egy igazán nagyon nagyon fontosat, valójában ez most fontos, gyere. Az esőcseppek továbbra is csorogtak,és én otthagytam az ebédem, miközben morogva siettem utána.

_Remélem nem zavartalak meg?-nyitott be , hátra sem nézve.

-Megráztam a fejem, hogy nem,de hogy elvégre én mindig ráérek, nincs is más dolgom, mint futni a zsarnok után aki mindig otthagyja az asztalán az üres kávéspapírpohárt, aki azt hiszi hogy ő itt a főnök, és akibe titkon szerelmes a részleg nőcsapata, elvégre ki tudna ellenállni ezeknek a bociszemeknek?....és ennek a behízelgő hangnak?  Hát persze hogy senki...

na jó én kivétel vagyok, hiszen lelkem és testem az Övé, azé aki m,inden reggel tojást főz, aztán zenét hallgatva kézen áll.

A második találkozónkon jöttem rá,hogy a velem szemben ülő fiú az én legópárom, akivel összepasszolunk,főleg hogy így gyertyafénynél zene mellett még jobban kiemelté vált az arcéle...milyen szép profilja van..kanalaztam tovább a somlóit, na ez holnapra tuti meg fog látszani...és a keze is milyen szép, és milyen szépen fogja a villát...és most rámnéz és kérdezni fog valamit...istenem mindjárt..mindjárt..ja csak a sót kéri...látszik hogy kivasalta az ingjét mielőtt idejött...és akkor mentem ki a mosdóba,és néztem magam a tükörben, a szemeim nagyra nyiltak, szám kiszáradt. és remegtem. és akkor utánam jött,és mgfogta a kezem és hazavitt magához és belefektetett az ágyába. na akkor végképp elvesztem,hogy milyen gondoskodó egy alak ez az ember...hogy nem hagyja hogy a földön aludjak....és minden nap tett valamit amivel mégjobban megerősített. úgyhogy onnantól kezdve mindig kis cédulákat dugtam búcsúzásnál a boxerébe amit persze félreértett, mert hát bele kellett nyúlnom oda,és olyankor mindig előadta hogy el fog késni...de persze sosem késett el. Aztán ott vártam az ajtóban hogy hazaérjen és megkérdezze mi megy a tévében..én meg hozzádobjak egy párnát mire nevetni kezdett és magához rántott és én becsuktam a szemem...aztán mondta hogy főz nekem vacsorát csak üljek fel a konyhapultra, amig ő megpucolja a répákat,és megfőzi nekem azt...hogy aztán összekenjen mindent...és odafeküdjön mellém a padlóra.....

 

hegyekben

ma délelőtt felmentem a hegyekbe, a lábam az persze majd lerohadt és most fáj,de megérte a látvány miatt meg persze belülről is feltöltött,és úgy érzem hogy enyém a világ és igazából szerettem volna dicapriosan kiabálni a hegytetőn,hogy én vagyok a világ ura de aztán nem tettem mert egy család jött. visszafele kissé nehezebb volt, de bíztam a képességeimben és persze a Nike-ban. Mindenesetre a tavasszal megjött bennem a nő,és kevesebb gombot gombolok be, plusz időnként hátradobom a hajam....na áradt bennem minden. Ezt észrevette marci is aki a szemközti épületben ingatlanos,és kék inget visel,és behizelgő fejjel szerepel a hirdetésekben. gondolom nagyon sikeres, valami aranyfokozatú lehet. én ezt jól kiszúrom. Na marci is is észrevette,és előreeengedett a sorban miközben vártuk a kifőzdében az ebédet, szerintem csak azért tudjátok. Én persze egy könnyed mosollyal megköszöntem, hogy ne bízza el magát. Persze ha azokban a kék szemekbe nézek akkor végem,de tudjátok mit tavasz van.

és te

És te hordasz bugyit alváshoz? kérdezte Ádám a buli közepén,miután már megettük a maradék pizzát amit a hűtőben találtunk,és akkor kérdezte ezt,mire megráztam a fejem,és annyit mondtam,hogy nem mert én csak pólóban...fura dolog na a szerelem, akkor már tudtam,hogy ádámmal hol találkoztam arra valójában nem emlékszem, csak azt tudom hogy életem meg a testem része lett és minden szombaton jött a sporttáskájával meg a fogkeféjével.. és akkor ezt kérdezte,és mivel nagy volt a zaj, hát hangosan suttogtam és akkor már tudta a fél város hogy van e rajtam éjjel bugyi vagy nincs. ádám persze nem zavartatta magát, neki igazán mindegy volt,főleg mert meztelen aludt,sőt ha lehetősége volt rá,és meg teremtette a lehetőséget akkor ruha nélkül tevékenykedett. például így olvasta el a könyveket is amiket én kölcsönöztem a könyvtárból, csak lusta voltam elolvasni, ő meg ráért, mindig. tehát mondom nem tudom hogy került az életembe,és miért....de ott volt úgy 2 hónapig, addig ameddig nem találkoztam Danikával

Ma új munkatárs érkezett,igazából csak feljött a negyedikre a harmadikról,de már most utálom ahogyan végigtipeg a folyosón a tűsarkújában, remélem egyszer beleakadt valamibe aztán jól eltanyál,én meg majd elsuhanok mellette az aktákkal....hiába a győzelem a fontos. Különben meg nem ezért fúrtam ki az előzőt sem, hogy idetolja a képét egy új, persze a kisfőnöknek tetszik, gondolom az ahogyan vonaglik előtte, na a kisfőnökről is megvan a véleményem,főleg mióta a karácsonyi ünnepségen a térdemre tette a kezét,és előakart léptetni. Miket nem képzel, majd ha lépni akarok akkor lépek előre,de nem rajta át..dehogy..én magasabb szinteken lépegetek. Na most bejött, kockás ingben van....mint egy favágó...egy elcseszett favágó---szerintem szakállt akar növeszteni. Na az én pasimnak neki van szakálla, férfias, olyan mint Zeusz...tudjátok az isten. na vele örömmel megyek ki a parkba dicsekedni, irigyli is a sok picsa,akik rögtön mélyebbre hajolnak....és akkor még nem hallották mózesi hangját. Persze én igazi férfit érdemlek, nem valami hitvány délibábot

 

21

Legújabb örök szerelmem az Oktogonnál pillantottam meg a reggeli órákban mikor már túlvoltam a magam reggelijén, zabkása fahéjjal. A lámpa zöldre váltott a gyalogosoknak nekünk pirosra,és akkor átfutott a zebrán szürkeszövetkabátban kezében a táskáját,és egy papírzacskót lóbálva amiben bizonyára az ebédjét tartotta. Lehet hogy rántotthúsos szendvics tűnődtem,vagy inkább inkább sonkás..Igen sonkás salátalevéllel és házi majonézzel bújik meg egy buciban,és olvasztott sajt..majd délben előveszi valahol egy irodában,és beleharap.Különben meg mindig csekkolom a szóbajöhető férfiakat,mert hátha az Andrássyn lelek rá életem férjére, az egyetlenre. és hát nyitott szemmel kell járni.

20

A tejespult előtt ismertem meg Bálintot,miután kihevertem Erikkel való szakításom,és Mari azt tanácsolta,hogy próbáljam a klasszikus leejtem a zsebkendőm taktikát. Ehhez persze vászonzsebkendők kellettek volna,én meg papírt használok...így maradt a tejespult,és a gyengének mutatkozás,mert a férfiak szeretik ha a nő segítségre szorul. Bálint akiről akkor annyit tudtam,hogy hátulról jól néz ki megfelelőnek tünt erre. úgyhogy hamargyorsan  megszólitottam..

-Bocsánat, megtudnád mondani merre találom a tejfölt?

Bálint odafordult,és határozottan maga elé mutatott

-Itt vannak

-Köszönöm-és levettem a polcról a tejfölt-Tudod éppen tejfölös sajtos tésztát készítek,és nincs otthon tejföl

Bálint csodálkozva nézett rám,és zavartan piszkálta a joghurtokat

- Te nem kérsz belőle-kérdeztem

19

Mindig hittem abban,hogy van ebben a világban valami szépség,és egy aluljáróban fogom megtalálni,hogy egy szakadt farmert viselő fiú lesz aki megment a sárkánytól,és akivel hazamegyek,és zuhog ránk az eső,és beleugrunk a pocsolyába,és nevetünk. na igazából egy szórakozóhelyen néztük ki egymást,és vonultunk el a mosdóba kétszer,és írtuk fel egymás számát. Na ő volt életem örök szerelme a kardigánjával,meg ahogyan állt előttem,úgyhogy főztem neki tökfőzeléket,mert azt szerette,ezt kiderítettem a mosdóban amikor lekászálódtam a pultról,és megigazítottam a ruhám,ő meg felhúzta a nadrágját. ja és utána összeköltöztünk ötször. Aztán kiment külföldre,mert kalandra vágyott,és meg csak egy macskára,meg gyerekre,meg arra,hogy meggyűrűzzön,mert szerintem annyira jó apa lenne belőle. De elment,persze hívott az elején,aztán elmaradt az is. Én meg magányosan ültem otthon és nagy doboz jégkrémet ettem miközben ment a sorozatmaraton,és csak a postás csöngetett be naponta,de ő meg vén volt...talán a vízvezetékszerelővel kéne összejönnöm? vagy az alsó szomszéddal? vagy maradjak szingli? és bulizzak fiatal srácokkal? és akkor visszajött,hogy megint velem akar lenni,hogy én vagyok a szerelme. 

süti beállítások módosítása