Megtudtam,hogy Barnabásnak nem úgy kellenek a lányok...hanem amúgy. Rendezvényszervezésben utazott.....a lányok arra kellettek,hogy szórakoztassák a vendégeket,meg kínálgassák a falatokat. Hát szórakozattam és kínálgattam én is.

Arra hamar rájöttem,hogy Barnabás nem a Tomi...Barnabás minden nap pontosan érkezett dolgozni, aztán pontosan ment el. Csírákat rágcsált,és szelektíven gyüjtötte a szemetet. ja és teázott. És mindenkivel ugyanazon a hangszínen beszélt.....

S akkor egy délután odajött hozzám,és...

Szeretném megmutatni a házam..

Erre nem mondhatok nemet, Barnabás egy lépcsőfok...

Mikor?

Hétvégén, ebédet főzők hozzá....

úgyhogy fel kellett készülnöm...hátkivágásos ruha kizárva...bár fúrta az oldalam, hogy vajon hogyan reagálna a Haverombarnabás...de nem, visszafogottan öltöztem fel..

Barnabás várt rám a kapuban, főzött ebédet...mert csak a saját főztjében bízhat..mondta..

miért valaki meg akar mérgezni?gondoltam én...

Aztán megmutatta a házat.....

Utána minden a szokásos volt..majd egy másik hétvégén újra kezdte..

-Szombaton lesz a Tomi születésnapja

na ez kellett nekem..még olyanja is van

Nem akarok egyedül menni rá-folytatta

gyere el velem..

Na ne,l most menjek vagy ne?

Elmentem..és persze ott várt minket a Tomika..aki harsányan üdvözölte Barnit..mire az vissza..

Aztán tomika megfogott...és bemutatott a feleségének...és dumálgassatok lányok mondatokkal elment..

Tomi felesége egyébként csinos volt...de miről beszéljek vele? 

Később leültem a kerti tóhoz,néztem a halait..és végighallgattam a közben visszatérő Tomit...hogy ugye rendes fiu ez a Barnabás..

Aztán otthagytam...ez még mást sem tud úgy ajánlani,hogy ne tapizzon..

Majd összefutottam Barnabással, aki menni készült..el..hát vele mentem, jobb volt így..

És akkor Barnabás megkérdezte,hogy szerintem is rendes fiú e a Tomika? Meg,hogy szerintem jó e az ő tetkója? merthogy ő szereti a tetkóját..

Szeresd-gondoltam magamban..

Úgy döntöttem,hogy ezután zöldségeket fogok termeszteni a teraszon...vagyis azon a pár négyzetméteren amim van. Ehhez persze kellett pár láda, meg föld..amit a barkácsáruházban szereztem be.....az eladónak szép kék szeme volt. 

Meg vettem magokat is,amiket elültettem,és vártam a növekedést..

Aztán amig nem nőttek ki...addig úgy döntöttem,hogy adok egy vacsorát..répából.

Úgyhogy el is küldtem a meghívókat,hogy 12.-én Répavacsora,és rajzoltam rá egy répát...és vártam...

És eljöttek...

Tomi persze folyton hívogatott,üzengetett..aztán egyszer megjelent a munkahelyem előtt...

Figyelj már!-megint kezdi...hová rejtőzzek

-Haverombarnabás a cégébe keres lányokat....

lelki szemeim előtt meg is jelent egy bár..

Gondoltam bemutatlak.....

Ja értem,most jótékonykodni akarsz...

-Ne csináld Drágám.....attól,mertmár nem,még lehetünk barátok...

nem akartam neki mondani hogy kivel barátkozzon..inkább elmentem vele

Haverombarnabás ahogy meglátott minket elkezdett Tomikázni.....

Tomika meg hátba vágta..

Én meg álltam..

Na ő lenne az-mondta Tomika

Haverombarnabás,aki magas volt, barna hajjal és szemmel,és tetoválással megbízott Tomikában..

Hétvégére kellenének a lányok.....

Haverombarnabás facér volt...

Hajnalban ébredtem...öszegyürt lepedő..félredobott ruhák. Hamar magamra kaptam és kiosontam. nem akartam látni Őt..Elég hülyén néztem ki a kisestélyiben a reggeli forgalomban, de nem érdekelt...semmi sem érdekelt,legszívesebben a falat rúgtam volna. Hívogatott nem vettem fel, facebookon írt nem válaszoltam...

Aztán felhívtam Pircsit..aki jött egy kosár csokival,és sorozatnézés közben szidtuk a férfiakat...az összeset. Én meg elhatároztam,hogy nekem nem kell férfi...és elmentem strandolni..és mikor vki rámmosolygott.hát visszafintorogtam...a bárokban nem fogadtam el semmi meghívást......közben persze jól öltöztem..direkt...hogy lépre csaljam az összest. aztán meg ejtsem őket. 

Otthon meg elkezdtem tervezni a hidak felégetését...telefonáltam, utánanéztem. Készültem valamire...

Hazamentem,kinyitottam a szekrényt,és előkaptam a legjobb rucim..azt amit direkt azért vettem..és nem turkáltam,hogy majd ha jön a Nagy Ő,akkor abban libbenjek elé. Hát ez az volt,úgyhogy ellibegtem az étteremhez,ahol várt a volt Fönőköm..aki most a randipárom..

Tehát ott ültünk, jött a pincér.......én meg végigolvastam az étlapot,végül választottam egy szentről elnevezett kagylót..

Randiztunk, vagyis szépen elmondtuk hogy kik és mik vagyunk. én elmondtam hogy szabadúszó művész vagyok,és egy drogériában pénztáros..Ő meg elmondta,hogy Vezető,meg éppen válni akar..mert unja.....

Aztán elmentünk a kora tavaszi éjbe sétálni...majd a kapunál átölelt

És ez ment minden este...na jó, kedd, péntek este....amikor randiztunk,aztán felmentünk hozzám...és aludtunk...vagyis ő aludt...én néztem...alva olyan ártatlan volt. Azt terveztük hogy milyen lesz az új életünk...

Tehát nagy volt az idill...túl nagy.

Ja és elmentünk együtt strandolni, hekket ettünk, aztán a vízben kergetőztünk.....

és akkor egy szokásos este indult...randit beszéltünk meg.....Én vettem egy hátkivágásos ruhát...hozzá tűsarkú.....

És megint elkezdte az idegesítő vigyort...amit folyton bámulnom kellett a díványon..egykor....

Ettünk..és akkor megszólalt...újra összejöttem a feleségemmel...

-Te nem vagy normális!!!!!!!!!!-nem érdekelt hányan néznek,hogy milyen elegáns hely..

Felpattantam és elindultam az  ajtó felé..

- Attól még a mai estét együtt tölthetnénk......

Csodásan nézett ki...túl csodásan...

Minden este közös főzés, közös filmnézés a kanapén. Utána kielemeztük...bármint a Sanyi..én csak hallgattam..és közben arra gondoltam,hogy ez a fickó simán elmehetne statisztának egy reformkorról szóló filmbe.

Hogyaztán egy délután meglássam a volt főnököm egy parkolóban...a szél kissé megborzolta a haját...a kocsijába pakolt,és én csak néztem...aztán hazamentem,összepakoltam,és elköltöztem Sanyitól...

Aztán jött Ákos...40-es kopaszodó vállalkozó...válófélben..gyerek nem volt..érzelmek sem voltak..pár alkalom

Majd Erik, a szépfiú..a minden nő álma vagyok érzésből élő,aki nyíltan megmondta hogy neki kaland kell..Nekem is feleltem,hát kalandoztunk...

És voltak még, akiknek a nevére nem is emlékszem..

S akkor jött a nap.  Edzés után voltam,és beugrottam a kisboltba ezértazért..és ahogy ott állok nem éppen kisestélyiben..Megszólít.

-Rég láttalak.és mikor hátrafordulok,akkor Őt látom. Pulóverben, farmerben,és bocinézéssel,és azzal a magabiztos mosollyal..

Bólintok,igen rég láttál..meg én is téged,meg sokakat rég láttam..

- Összefuthatnánk...Egy vacsora..Mit szólsz?

-Akkor te most engem randizni hívsz?...

-Igen végülis így is nevezhetjük..Na várlak este.És megmondta a címet.

Én meg hazamentem,rohantam..és felkészültem az Estére..

Újév volt,új élet,új fogadalmak.. Elhatározásom tett követte. Bementem az irodába,és elmondtam, hogy nekem ez kevés,meg én modern nő vagyok,és...Felmondtam,otthagytam. 

Új élethez új külső járt, így veresrezes hajam levágattam, és kiszőkítettem. Ez illet új tervemhez,ami az volt,hogy a képeimet árulom majd,miközben festékfoltos ingben támasztom az erkélyt. 

Elmentem egy főzőtanfolyamra,mert úgy gondoltam,hogy művészéletemben jól mutat majd ahogy vietnami ételeket főzők a gangon.....

Tehát művészkedve ültem a műtermemben...mikor bejött a Sanyi..na jó akkor még nem tudtam,hogy Sanyi,csak annyit hogy magas meg szakállas....lényeg hogy jártunk,hozzáköltöztem. esténként együtt főztünk,aztán üzbég művészfilmeket néztünk,amikből nem értettem semmit,de néztem..mert Sanyi szerette. 

Közben elmentem 4 órában dolgozni egy drogériába, délután meg a képeimmel vártam a vevőket..vagy festettem...

Közben kint esett a hó,és csúszott minden...

Volt egyszer egy lány. csodás élete volt,szerető,összetartó család, ház,kocsi. nem voltak milliomosok,de nem is kellett aggódni a holnap miatt. Hétvégente kirándulni jártak,nyáron strandolni. A lány volt a legkisebb, az elkényeztetett, aki naphosszat nézte a felhőket, és ha nyári éjjel félt elaludni,akkor kivitték és megmutatták neki a végtelen csillagos eget. Csodálatos élet volt,olyan amiről azt hitte akkor az a kislány,hogy örökre tart.....Aztán a kislány nagylány lett, virágokkal a karjában elbúcsuzott az iskolától,és nem gondolta,hogy egy év múlva már nem az élet fog felette ragyogni,hanem a halál,hogy lesznek virágok, de azok már máshol, másmiért.

Mert egy őszi nap megváltozott minden. Az apa akiről az egykori kislány azt hitte,hogy legyőzhetetlen..az apa kórházba került...térfoglaló folyamat az agyban. ödéma vagy rák. Műtét következett,aztán rá 5 hétre az apa újra rosszul lett.....újra kórház,közben megérkeztek a szövettani eredmények..a legrosszabb. az a betegség, ahonnan nincs menekvés,ami nem kegyelmez...az apa nem adta fel, harcolt, sugárterápia...de az ami belülről növekedett kegyetlen volt, és nem ismerte a kegyelmet...

És múltak a hónapok...és az egykori kislány végignézte hogyan lesz egy erős élettel teli emberből egy csontváz...hogyan veszíti el az erejét...és jött a kóma,és egy nyári nap a vég...

és elfogytak a könnyek, mert a lány megtapasztalta,hogy van az a fájdalom, ahol nem tud sírni,csak ülni és nézni...mint egy kővé vált lény..

És volt,hogy sírt..utcán, buszon,és nem érdekelte hogy mások mit gondolnak...

és múltak a hetek..hónapok...és rájött hogy ez egyre rosszabb...hogy az idő csak mélyebbé teszi a fájdalmat...hogy annál rosszabb nincs amikor tényleg rájössz,hogy soha nem fog visszatérni.

és nincs annál rosszabb,mikor a saját lelkiismereted ellen harcolsz...mert kamasz voltál,lázadó..néha nyers..és elkezdi befészkelni a gondolát magát..hogy miattad történt..

És az a tragédia elpusztít nemcsak testet,de lelket is. És az egykori kislány azt látja,hogy megjelent az arcán egy fájdalmas vonás..mint egy lehelet.

És elteltek az évek.......

Újév volt, a sokadik már nekem. Előtte persze karácsony is volt, lágyan szitált a hó,és az emberek andalogtak a téli estéken...helyette latyak volt, sietés. Én is rohantam,hogy megvegyek minden ajándékot,amit majd odaadok a sok sok rokonnak,és helyett is csináltam a sok sok rokontól érkező ajándéknak is. Mézeskalácsot sütöttem, magamnak, családnak, meg a cégnek. Céges évzáró karácsonyozó party is volt. Felvettem az egyetlen igazán jó ruhám. a bordót, feltűztem a hajam,és végig botorkáltam a város utcáin. Ő is ott volt, frissen, vasalva,és jópofizott velünk. A lányok meg csüngtek a szaván...én meg magamban röhögtem,hogy...

És akkor felkért táncolni...egy lassú melódiára,és ott keringtünk,és akkor tényleg azt hittem,hogy igen ez igazi. 

na jó igazából végig azon méláztam,hogy milyen öblítőt használ.....

Az előző hetekben,napokban ugyanis én rohantam végig a boltokat,hogy ajándékot vegyek élete párjának....

Aztán ennek is vége lett, és szilveszter éjjelén elhatároztam, hogy új életet kezdek,hogy elé állok,hogy a szemébe mondom, hogy én valódi kapcsolatot akarok. S akkor úgy éreztem,hogy marha erős vagyok..

Tavasz volt,sőt lassan nyár. Már egy hete fogyókúráztam...Ettem a leveseket, amiknek borzalmas ízük volt,és sportoltam is. Értsd lementem a parkba futni pár kört,meg ilyenek. Meg ablakot pucoltam, kendőt kötöttem rezes hajamra,amiről azt mondta a fodrász,hogy tökéletesen áll nekem...igaz ezt mondta az éjfeketére is. Hittem neki..

vele akkoriban a mekibe jártam, én rángattam oda...hogy így lázadjak. nem kell ide puccos étterem, meg garnéla...sült krumpli az kell! Így aztán ettem a burgonyát hűségesen minden pénteken. kellett a csalónap. 

nem volt mit mondanunk egymásnak..ettünk, felmentünk vhová, elmentünk, aztán haza. Kiment az erkélyre nézte a várost.....nem szólt hozzám,csak nézett.

Közben randiztam is. Sokakkal...beszélgettünk,filmeztünk..aztán eltüntek, vagy én tüntem el.

tomi beleivódott az életembe...mint egy faragás. ott volt mindenhol,minden virágban,minden levélben. 

Ott volt a randikban is...elkezdtem rá gondolni,hogy mit csinál..hogy vajon van e pólója? mindig ingben láttam. van e olyan hogy gyűrött? 

És nem találtam választ. Az Istennek sem..

Minden a szokásos volt. Reggel-délelőtt-délután-este-éjjel körforgása. Ebédre pizza, vacsorára hamburger. Jövő hónaptól fogyókúrázom.  azt hittem ez az életem.

Szeretem a kék színt, az ingje is kék. Kék,mint az ég,vagy a tó,vagy a pad. ha innen nézem balról,egész kedves arca van,olyan ártatlan,angyali...ezentúl mindig balról nézem.

-Hosszú hétvégét tervezek. Megérdemeljük a pihenést-arcán mosoly, kifejezetten bájos.

Bólintok, hétvége, továbbképzés, szállodák...

- vehetnél valamit,amiben tudsz aludni....

Aludni, valamiben...ember hiszen van pizsamám. 

-Nézd,itt van egy kis pénz...

a kezembe nyomja a ropogóst

- tehát csak bátran...

feláll kimegy.

Megjártam a boltokat,végül kiválasztottam egy piros csipkés-t. A piros a siker színe.

-Nézd hová hoztalak! Tapintsd csak meg az ágyneműt.

Tapiztam hát szorgalmasan a párnákat, elvégre hátha...

-Tényleg elköltötted a pénzem?-a fotelben ült, enyhén széttett lábakkal.

Igen...

Na hadd nézzünk!-akár azt mondhatnád,hogy csapjunk a lovak közé.

Csipkébe burkolom magam. Belenézek a tükörbe. Sápadt vagyok. Mély lélegzet...Kilépek-belépek. 

Széttett lábakkal ül,előrehajol.

-Egész helyes vagy-és vigyorog.

Ne öltözz át....

Aznap este nem öltöztem át